Lélekszámláló

2013. augusztus 1., csütörtök

1. Fejezet/ 5. rész











Mivel még csak 12 óra van, beültem egy kád meleg vízbe. Nagyon jól esett ez kis habfürdő.

Miután egy fél órán át áztattam magam, kiszálltam, és megtörölköztem. Bementem és beálltam a szekrény elé és kb. 10 percig csak álltam, kikiabáltam Mo-nak.
-MOOOOOOO!-kiabáltam.
-Mi az?-szaladt be lihegve.
-Kérlek segíts! Nem tudom mit vegyek fel!-nyavalyogtam.
Ő erre csak felnevetett, majd a szekrényhez indult, és válogatni kezdett.
-Öhm....mondjuk ez....nem! Ez nem jó!......És ez?....Nem ez sem jó..-beszélgetett saját magával.
-Mo!-szóltam rá.-Igyekezz már!-nevettem.
-Amúgy hova mész?-nézett hátra.
-Hááááát.....Harry elvisz ma 2-kor moziba.-sikítottam.
-Úristen! Komolyan? Jaaj nagyon örülök nektek! Tuti, hogy összefogtok jönni!-ujjongott.
-Inkább válassz!-nevettem.
-Jó jó!-nevetett ő is.
-Ez jó lesz!-sikított fel, és a kezembe nyomta ezt a szettet.





















Bementem a fürdőbe, majd felvettem a Mo által kiválasztott ruhákat.
-Na?-léptem ki és megpördültem.
Ő elkezdett nevetni.-Nagyon jó lesz!-nevetett.
-Mi az? Szerinted fog neki tetszeni?-kérdeztem.
-Hidd el! 100%, hogy tetszeni fog neki!-nevetett még mindig.
-Köszii!-öleltem meg.
-Igazán nincs mit!-ölelt meg.
-Hány óra van amúgy?-néztem körbe.
Megnézte a telefonját, majd megszólalt.
-2 óra lesz 5 perc múlva.
-Tényleg?-kérdeztem.
-Ahha!, úgyhogy siess, mert ha jól hallottam, most jött meg.-mondta, majd az ablakhoz ment, és kinézett rajta.
-Ja itt van!-sikítozott.
-Akkor szia!-intettem, majd elindultam le a lépcsőn.
Épp mikor leértem a lépcsőn, csengettek.
Kinyitottam.
-Szia!-köszöntem.
-Szia El!-köszönt, majd adott két puszit.-Mehetünk?-mosolygott.
Még hátra néztem, ahol Mo már megint nevetett. Nem tudom min.
-Igen!-mosolyogtam.
Beültünk az autóba, majd elindultunk a moziba. Vagyis csak hittem.
-Nem baj, ha teszünk egy kis kitérőt?-kérdezte Harry.
-Nem dehogy, de hova?-kérdeztem kíváncsian.
-Peglepi.-mosolygott.
-Naaaa......-néztem rá bociszemekkel.
-Nem!-nézte az utat.
Olyan 5 percen belül ott is voltunk, a London Eye-nál?
-Wow!-csak ennyit tudtam mondani. Még sosem voltam a London Eye-on.
-Tetszik?-kérdezte mosolyogva.
-Nagyon-mosolyogtam.
-Akkor gyere!-fogta meg a kezem.
Oda mentünk, de nem álltunk sorba, hanem oda mentünk rögtön a pénztárhoz.
-Szia Tom!-köszönt oda a pénztároshoz Harry.
-Szia Harry!-mosolygott a fickó.
-Megtennél egy szívességet?-kérdezte.
-Persze! Mennyetek csak!-mosolygott.
Én csak néztem, de azért örültem, hogy nem kellett sorba állni.
Beszálltunk és elkezdtünk nevetgélni, minden hülyeségen.
-Miért? Az az ember meg úgy néz ki mint....-kezdtem bele, de közbe vágott.
-Mint Pink.-nevetett Harry.
-Igen!-nevettem.
Majd rá néztem és azok a szemek...teljesen elfelejtettem mindent.
Egyre csak közeledett az ajkával az enyémhez......majd megcsókolt. Istenem....hihetetlen, csodálatos, égető,  és valami elképesztő volt.
Mikor elváltak ajkaink, mind a ketten csak vigyorogtunk, majd magához ölelt.
-El!-szólalt meg először ő.
-Igen?-húzódtam el, hogy rá tudjak nézni.
-Nekem...nekem szóval nekem ez a csók.....jelentett valamit...szóval....én...tudom, hogy ez hülyén fog hangzani, főleg így....alig két napja se, de.......ebből a lényeg csak az, hogy én...úgy érzem, hogy szeretlek!-mondta ki végül a legfontosabb szót.
-É-én....én...nem is tudom, hogy.....mi mondjak...-makogtam.
-Tudtam!-mondta.-Jó nézd El! Nem baj. Megértem.....
-Mit?-néztem rá.
-Ha te nem így érzel!-mondta.
-De én....Én szeretlek Harry....amióta először megláttalak, egészen mostanáig, ami nem hosszú idő, de végig rád gondoltam, minden egyes percbe, és nem tudom elfelejteni, azt az estét. Se azt amikor a nyakamat csókolgattad, vagy mikor én......a ......fenekedbe markoltam....jesszus az holt ciki volt.-nevettem fel kínomba.
-Hát az.....-kezdett bele komolyan, mire megijedtem kicsit.-Az nagyon szexi volt szerintem. És tetszett.-mormogta a fülembe. Istenem az a hang. Rekedtes és olyan szexis, hogy ott helyben letepertem volna.
Ezután hátulról átölelt, majd a fejét a vállamon pihentette.
-El!-szólalt meg megint.
-Igen?-néztem rá.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte komolyan.
-Öhm...Harry én nem....szerintem ez még korai.-hazudtam....kíváncsi voltam, hogy mit reagál.
-Értem.-mondta olyan hangon, hogy majdnem elsírtam magam. Majd elengedte a derekam és arrébb ment.
Én utána mentem megcsókoltam, és a szemébe nézve kezdtem neki bevallani az igazságot.
-Te kis bolond! Csak hazudtam! Szeretlek! És leszek a barátnőd!-nevettem a csók után.
-Ohh El!-pörgetett meg a levegőben, majd megint megcsókolt.
Tényleg ez életem legszebb napja.
Majd szép lassan leértünk és elindultunk a moziba.
                                *A MOZIBAN*
-Harry? Hogy hogy nincs itt senki.?-kérdeztem.
-Mert rajongó mentes randit akartam.-mosolygott.
-Mit nézzünk?-kérdezte.
-Öhm....mondjuk...a Másnaposok 3-at!-nevettem.
-Oké!-nevetett.
Ő elment jegyet venni, én meg kajáért.
Mikor oda ért:
-Mit kérsz?-kérdeztem.
-Azt amit te!-ölelte át a derekam.
-Akkor egy óriás popcorn-t, meg két közepes cola-t.-mondtam a pultos csajnak.
-Tessék! Jó szórakozást!-mosolygott.
-Köszi!-mosolyogtunk.
Bementünk, és leültünk.
Egy csomót röhögtünk. Kb. a film felénél nagyon melegem lett, így levettem a kabátomat.
Harry ezen nagyon elkezdett röhögni.
-Mi az?-kérdeztem mosolyogva.
-Nagyon tetszik a pólód!-nevetett.
-Miért? Ez mi?-mosolyogtam még mindig.
-Nem tudod?-kérdezte.
-Hát nem igazán.-ráztam meg a fejem.-Ezt igazából, Mo választotta. Várjunk csak....hogy került hozzám ez a póló....ez nem az enyém....Tuti, hogy ő hozta be....megölöm.-gondolkodtam el, de a végére elnevettem magam.
-Ő nagy Directioner mi?-nevetett.
-Igen eléggé.-nevettem.
-Ez a póló rólam "szól".-nevetett.
-Mi? Miért én már ezt nem értem...-mosolyogtam.
-Várj itt!-mosolygott.
-Oké!

Olyan 5 perc múlva vissza is jött.
Leállt a film, majd elkezdődött valami más.
-Ez mi?-néztem Harry-re.
-A legújabb video klippünk.-mosolygott.-Az a napszemüveg az én szemüvegem.-mutatott a pólómra.
És ki az a Marcel? És mi az a kocka szemüveg?-kérdeztem.
-Mindjárt meglátod.-nevetett.
Elkezdődött a  video klipp.
-Az vagyok én!-mutatott egy kocka szemüveges(!!) lenyalt hajú idétlen srácra.
Én annyira elkezdtem nevetni, hogy az nem igaz.
-Ohh nagyon aranyos vagy!-nevettem.
-Tényleg?-nézett rám vigyorogva.
-Ahha! Cuki ez a ruci.-próbáltam komoly lenni, de a végére elröhögtem.
Ő meg csak egy puszit nyomott a arcomra.

-Tetszett?-nézett rám, mikor vége lett.
-Wow! Nagyon.....ti ilyen rosszak vagytok?-néztem rá nevetve.
-Igen....Igazi rossz fiúk!-nevetett.
-Hát nekem tetszenek a rossz fiúk.-húztam az agyát.
-Igen?-vigyorgott.
-Ahha!-bólogattam.
-Nekem pedig a rosszlányok!-súgta a fülembe.
Hirtelen köpni nyelni nem tudtam. Nem lehet igaz, hogy egy -végre- jól megalkotott mondatomat is képes ellenem fordítani.
-Valóban?-kérdeztem kacéran.
-Ühmm!-búgta, még mindig a nyakamba hajolva.
-Ez esetben!-mondtam, majd nem zavartatva magamat, az ölébe ültem, és a füléhez hajoltam.
-Rosszlányt szeretnél?-suttogtam, direkt úgy, hogy a szám épp hogy csak súrolta a fülét.-Gyere este el hozzánk és megkapod amit szeretnél!-búgtam a fülébe, majd egy kis puszit hagytam a füle mögötti érzékeny részen. Erre őt kirázta a hideg.
Hát úgy hallottam Mo-tól, hogy ő elég perverz. Hát akkor ezzel párjára talált, mert én se vagyok valami "jó" kislány. Hát nem tehetek róla. Így születtem. xd
-Mmmmmm.......-morgott fel.
Én ezen csak röhögtem, majd felálltam, és kifelé indultam.
-El!-kiabált utánam.
-Igen?-fordultam hátra.
-Este talizunk!-kacsintott.
-Peeeeeeeersze!-nyújtottam el,  hogy nehogy egyetértésnek hangzzon.

Kimentünk, majd a kocsi felé vettük az irányt. Mikor beakartam  szállni, ő hirtelen megfordított, majd gyengéden a kocsinak lökött és szenvedélyesen megcsókolt.
Kész! Ennyi volt. Nem bírom ki, hogy ne érjek hozzá.
Kezeimet göndör fürtjei közé vezettem és beletúrtam. Istenem erre vártam már mióta.
Rájöttem, hogy még sem lenne rossz az az esti program, de nem is szeretnék k***a lenni, tehát ezt még azért nem most fogjuk megvalósítani.
Bár ahogy a csók közben csípőjét nekem nyomta éreztem, hogy neki se jönne rosszul az az este.
-Nem bírom ki.-nyögte a homlokát az enyémnek nyomva.
-Tudom..-nevettem.-De muszály lessz. Hisz alig 3 órája járunk.-mosolyogtam.
-De én szeretlek!-csókolt meg megint. De ez most csak egy rövid csók volt sajnos.
-Én is!-és megígérem, hogy nyélbe ütjük AZT az estét.-emeltem ki az "AZT" szócskát.-De ma nálunk aludhatsz...-mosolyogtam.
-Okés!-vigyorgott kajánul.
-De semmi Olyanra ne gondolj!-bokszoltam bele a mellkasába.
Ő csak tovább vigyorgott. Ajajj.....mire jelentkeztem ezzel az estével...:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése